Üdvözöljük honlapunkon. Budapesti cégünk 2004 óta vállal könyvelést, bérszámfejtést. Szeretnénk megismertetni a nálunk rejlő lehetőségekkel.

1. A jogszabályi háttér bemutatása

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa-törvény) kifogásolt rendelkezése – a 186. § (2) bekezdése – szerint ahhoz, hogy az áfa-alany a negatív előjelű elszámolandó adójának kiutalását kérhesse, a visszaigénylésre jogosító küszöbérték elérése mellett annak a további feltételnek is teljesülnie kellett, hogy az adóalany által visszaigényelni szándékozott összeget kitevő beszerzések a bevallás esedékességének időpontjáig ki is legyenek fizetve. Amennyiben az áfa-bevallás beadásakor volt olyan beszerzés, amit az áfa-alany nem fizetett meg a számlakibocsátónak, akkor a bevallásban szereplő negatív áfát ezen számla(ák) áfa-tartalmával csökkentenie kellett (ún. megfizetettségi szabály). Az Áfa-törvénybeli szabályozás azt lehetővé tette, hogy bár kiutalást a kifizetetlen beszerzési számlák áfa tartalmára vonatkozóan az adóalany nem kérhetett, azzal a visszaigénylésének összegét csökkentenie kellett, azonban ezeket a kifizetetlen áfákat továbbgörgethette (mint a következő bevallási időszakban a fizetendő adót csökkentő tételt) a következő áfa-bevallási időszakra.

Az Európai Unió Bíróságának (továbbiakban: Európai Bíróság) a C-274/10. számú ügyben hozott, 2011. július 28-án kihirdetett döntése szerint Magyarországnak a ki nem fizetett beszerzésekhez kapcsolódó áfa visszaigénylését kizáró szabálya [az Áfa-törvény 186. § (2)-(4) bekezdése] nincs összhangban a közösségi joggal. Magyarország az Európai Bíróság döntését tudomásul vette, a vitatott rendelkezést hatályon kívül helyezte, és az áfa-bevallásban szerepeltetett negatív előjelű elszámolandó adóösszegből – a közösségi jogba ütköző, megfizetettségi szabály miatt – vissza nem igényelt adó tekintetében alkalmazandó eljárási rendről az Áfa-törvény jogharmonizációs célú módosításáról és az adó-visszaigénylés különös eljárási szabályairól szóló 2011. évi CXXIII. törvényben (továbbiakban: módosító törvény) rendelkezett.

Eszerint, azon adóösszeget, amelyre az adózó a módosító törvény hatálybalépését (2011. szeptember 27-ét) megelőzően utoljára esedékes, benyújtott általános forgalmi adó bevallásában (továbbiakban: bevallás) az Áfa-törvény – módosító törvénnyel – hatályon kívül helyezett 186. § (2)-(4) bekezdése alapján [valamint a korábban hatályos 1992. évi LXXIV. törvény (régi Áfa-törvény) 48. § (7) bekezdése alapján], – kizárólag a pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre jutó adóként szerepeltetett összeg miatt – visszaigénylési jogát nem érvényesíthette, az adózó 2011. október 20. napjáig az állami adóhatósághoz – az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – benyújtott kérelmében igényelheti vissza, vagy e 2011. október 20-ai határidőtől függetlenül a rá vonatkozó szabályok szerinti bevallásában a fizetendő adót csökkentő tételként elszámolhatja, illetve bevallásában visszaigénylési jogát érvényesítheti. A kérelem az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából bevallásnak minősül. A kérelem benyújtására előírt határidő jogvesztő, igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.

A kiutalás tehát nem lesz automatikus, hanem az adózónak kell kérelmeznie azt. Az adóalanyoknak számolni kell azzal, hogy ebből a visszaigényelt összegből – a visszatartási szabályoknak megfelelően – csak az adóalany esetleg fennálló adótartozását (ideértve az önkormányzati adóhatóságnál fennálló tartozást, az adók módjára behajtandó köztartozást is) meghaladó rész kerülhet ténylegesen kiutalásra (a többi a fennálló adótartozásra számolandó el). Az ismertetett szabályok alapján a következőket kell szem előtt tartani:

2. Ki élhet a visszaigénylés lehetőségével?

a) Az az általános forgalmi adó alany (adózó), akinek/amelynek a módosító törvény hatálybalépését megelőzően utoljára esedékes bevallása a törvény hatálybalépése napjáig be volt nyújtva (így egy éves bevallónál 2010. évről 2011. február 25-éig esedékes 1065 számú éves bevallás, negyedéves bevallónál a második negyedéves, 2011. július 20-áig esedékes 1165 számú bevallás, havi bevallónál a módosító törvény hatálybalépése napját megelőző, szeptember 20-ai esedékességű augusztus havi bevallás benyújtottsága a feltétel), és

b) az adózó az a) pont szerinti bevallásban pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre jutó adót tüntetett fel, mellyel csökkentenie kellett (és csökkentette) a visszaigényelhető adóját, vagy a rá irányadó értékhatárt a pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre jutó adó összegére tekintettel nem érte el, és emiatt negatív előjelű elszámolandó adóját nem tudta visszaigényelni.

3. Milyen módon lehet érvényesíteni a visszaigénylést az Európai Bírósági ítéletre alapozva?

3.1. Igénylés az adózóra irányadó szabályok szerinti soron következő bevallásban

A visszaigénylés legegyszerűbb módja az összegnek a módosító törvény hatálybalépését követően először – havi és negyedéves bevallók esetében 2011. október 20-áig, éves bevallók esetében 2012. február 25-éig – esedékes bevallásban való szerepeltetése, mely összeg figyelembevételével végzett adóelszámolás eredményeként keletkezett negatív különbözet az összeghatár elérése esetén visszaigényelhető, függetlenül a beszerzések kifizetettségétől.

Ezt a visszaigénylést az általános forgalmi adó bevallására rendszeresített nyomtatvány (2011. évre vonatkozóan a 1165. számú) kiegészítő adatlappal (1165-06. lappal) ellátott verziójában tudják megtenni.

Amennyiben a visszaigénylési jog érvényesítése a módosító törvény hatálybalépését követően esedékes bevallás keretében valósul meg, úgy a visszaigényelt összeg kiutalására az Art. 37. § (4) bekezdésében foglaltak irányadóak.

3.2. Kérelemre történő igénylés

Az adózónak lehetősége van arra is, hogy visszaigénylési jogát az adóhatóság által erre a célra rendszeresített kérelem benyújtásával érvényesítse, melyben levezeti a számára járó visszaigényelhető adóösszeget. Erre a célra az adóhatóság az adózók által egyébként is használatos, az általános forgalmi adó bevallásra szolgáló 1065 illetve 1165 számú nyomtatványokat tette alkalmassá, rendszeresítve hozzá kiegészítésül egy, ezen külön jogcímen történő igénylésre szolgáló kérelem lapot (1065-KER, 1165-KER). A kérelemre történő visszaigénylés útját választó adózóknak nem szükséges megvárni a legközelebbi bevallásuk esedékességét, hanem ezen út választása esetén a kérelmet legkésőbb 2011. október 20-ig be kell nyújtani az adóhatósághoz. E határidő jogvesztő, ezt követően a pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre jutó adót nem lehet külön kérelemben igényelni, annak rendezésére már csak a módosító törvény hatálybalépését követően először esedékes bevallás keretében (vagy az elévülési időn belül, egy ezt követő bevallásban) lesz mód. Külön kérelmet elsősorban az éves bevallóknak célszerű benyújtaniuk, de az évközi bevallás benyújtására kötelezett adózók számára is nyitva áll ez a lehetőség.

Fontos, hogy abban az esetben, ha az adózó visszaigénylési jogát az említett kérelem benyújtásával érvényesíti, akkor a módosító törvény hatálybelépését követően benyújtott bevallásában az ily módon visszaigényelt összeget a fizetendő adót csökkentő tételként már nem számolhatja el.

A kérelem lappal kiegészített bevallások elektronikus úton, valamint az Internetes kitöltő programmal kitöltött és kinyomtatott (2D-vel ellátott) papíralapú bevalláson, illetőleg az adóhivatal ügyfélszolgálatain az ügyfél számára kinyomtatott nyomtatványon nyújthatók be (az adózóra vonatkozó benyújtási módnak megfelelően). A kérelem lappal kiegészített bevallást nyomtatvány-forgalmazótól beszerezhető bizonylaton benyújtani nem lehet.

A kérelem lapot a 1065 és a 1165 számozású áfa-bevallások mellékleteként – az erre alkalmas nyomtatvány-verzióban – töltheti ki az adózó. A kitöltés során a bevallás főlapjának (C) blokkjában az erre szolgáló (C-274/10. EUB ítélet miatti kérelem benyújtása esetén) mező „X” értékű megjelölésével kell az adózónak meghatároznia, hogy a módosító törvény 1. § (1) bekezdése szerinti kérelmet tölti ki.

Amennyiben a pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre jutó adóösszeg figyelembe vételével – azaz ennek csökkentő tételkénti elszámolása mellett – az adózónak korábban is megnyílt volna a visszaigénylési joga (azaz elérte a gyakorisága szerinti visszaigénylési értékhatárt), de az adózó saját döntése szerint nem igényelte azt vissza, úgy a kérelmet az adóhatóság elutasítja.

A módosító törvény 1. § (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha az adózó visszaigénylési jogát kérelem benyújtásával érvényesíti, a visszaigényelt általános forgalmi adót 30 napon belül, ha a visszaigényelt összeg az egymillió forintot meghaladja, 45 napon belül kell kiutalni.

Mindkét említett visszaigénylési módra egyaránt vonatkozik az, hogy olyan esetben, ha az adózó visszaigénylési jogával azért nem tudott élni a módosító törvény hatálybalépését megelőzően, mert a pénzügyileg nem rendezett beszerzéseire jutó adóra tekintettel csökkentenie kellett a negatív előjelű elszámolandó adóját, és emiatt a rá irányadó visszaigénylési összeghatárt nem érte el, akkor a módosító törvényben foglaltakra tekintettel a pénzügyileg nem rendezett tételekre jutó adón felüli, az utolsó esedékes bevallásban az értékhatárra tekintettel még nem igényelhető adó összeget is (tehát a teljes negatív különbözetet) visszakérheti, amennyiben az értékhatárt a módosító törvény alapján a megfizetetlen tételekkel együttvéve már eléri.

Mind a kérelemben, mind a módosító törvény hatálybalépését követően esedékes bevallásban érvényesített visszaigényelt összegre az adóhatóság az Art. 151. § (2) bekezdése alapján visszatartási jogot gyakorolhat.

4. A visszaigénylések kiemelt adóhatósági kontrollja

A jogosulatlan igénylések megakadályozása érdekében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a módosító törvény által lehetővé tett mindkétféle igényérvényesítést, így a hatálybalépést követően benyújtott kérelmeket, valamint a pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre jutó adó visszaigénylését tartalmazó bevallásokat fokozottan ellenőrzi. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóztatási szerve a kérelmekben, valamint a hatálybalépést követően benyújtott bevallásokban történő visszaigénylésekre specializáltan továbbfejlesztett kiválasztási rendszert működtet.

Amennyiben a kérelem, illetőleg a módosító törvény hatálybalépését megelőzően utoljára esedékes és benyújtott bevallás adatai alapján megállapítható, hogy a visszaigénylés nem felel meg a módosító törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek (például a kérelem határidőt követő benyújtása, a módosító törvény hatályba lépését megelőzően utoljára esedékes bevallás hiánya, hatálybalépést megelőzően utoljára esedékes bevallásban pénzügyileg nem rendezett beszerzésre jutó áfa feltüntetésének hiánya vagy befizetési kötelezettséget eredményező elszámolandó adó kimutatása stb.), az állami adóhatóság a bevallásnak minősülő kérelmet automatikusan – feldolgozás nélkül – elutasítja. A fentiek alapján megállapítható, elutasításra okot adó körülmények hiányában a kérelem benyújtásával érvényesíteni kívánt visszaigénylés jogszerűségét az ellenőrzési szakterület vizsgálja meg.

Az állami adóhatóság az ellenőrzéseket az általános szabályok szerint folytatja le, vizsgálja a bevallásokban feltüntetett adatok helytállóságát, valóságtartalmát, különös figyelmet fordít a korábbi időszak(ok)ból származó csökkentő tételek eredetének, helytállóságának, a levonási jog gyakorlásának alapjául szolgáló bizonylatok tartalmi hitelességének vizsgálatára.

5. Korábbi jogkövetkezmények alóli mentesülés kérelemre

A módosító törvény 1. § (2) bekezdése alapján, az adózó a 2011. október 20. napjáig benyújtott kérelmében – a módosító törvény hatálybalépése előtti időszakra vonatkozó bevallásának kizárólag a korábban megállapított jogkövetkezmények felülvizsgálata céljából – ismételt ellenőrzését kérheti az állami adóhatóságtól, ha a korábbi ellenőrzés alapján az Áfa-törvény módosító törvénnyel hatályon kívül helyezett 186. § (2)-(4) bekezdésének (vagy a régi Áfa-törvény 48. § (7) bekezdésének) alkalmazása következtében (a megfizetettségi feltétel miatt) terhére jogerős határozattal adóbírság, késedelmi pótlék került megállapításra. Ezen kérelmet az adózó akkor is benyújthatja, ha nem él az adó visszaigénylés előzőekben említett lehetőségével. E határidő szintén jogvesztő.

A módosító törvény 1. § (2) bekezdése szerinti kérelem alapján történő ismételt ellenőrzés során az állami adóhatóság korábbi határozatainak felülvizsgálata kizárólag a pénzügyileg nem rendezett tételekre alapozott megállapításra eső adóbírság és késedelmi pótlék felülvizsgálatára, meghatározására irányul. Ezen eljárás során a megfizetettségi szabály alkalmazásával megállapított adókülönbözet visszarendezésére nem kerül sor.